2011. július 29., péntek

Anyuka és Gyermeke

Egy anya szíve mindig gyermekéért dobog,
Nem sajnálja rá idejét, sem egyetlen napot.
Minden mosolyát, kacaját szívében féltve őrzi,
Apró lépteit fáradhatatlanul kíséri.


Átöleli szeretettel babája kicsiny testét,
Élete nehézségeiben el nem engedi aprócska kezét.
Nincs számára nagyobb ajándék, mint a gyermeki szeretet,
S érte örül minden percnek, hogy Ő érte élhet.


Örömben osztoznak igaz szeretettel,
A jövőt tervezgetik tele boldog reménnyel.
Édesanyja első lépteit, szavát el nem felejti,
S lehet, hogy pillanatnyi reménytelenségben ez élteti.


Jöhet felhő, nyílhatnak a tavaszi virágok,
Az a jó, ha Ők örökre igaz barátok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blogom