Csak szólj csöndesen, át a néma szíveken.
Valahol ritka szép dal szól,
valamikor minden dal ott honol.
S ki táncolva él,
mindig egyet remél,
hogy a táncnak nem lesz vége,
s mindig az álmainak élhet.
Mindenki a sajátját táncolja,
nemet mondva a korlátoknak.
S szenvedélyből űzi e mozgást,
teste irányítását a tánc veszi át.
Táncolj míg szívedben láng van,
táncolj, hisz ez örökké tart.
Mozogj szívből úgy ahogy kell,
s a lelked szabaddá lesz.
Mikor meghallod a zenét,
szíved életre kél.
Tested mozgásba lendül,
S szíved az ütemre rezdül. Ne fogd vissza sohasem magad,
hogy száguldjon szíved szabad dala.
Hogy álmaiért táncolhass,
s hogy a falakat lebontasd.
S ki nem tudja a táncát járni,
a szívét fel kell rázni.
S ki csak fejében járja táncát,
még nem mutatta ki valódiságát.
Halld a szíved szavát,
s a zene ritmusát.
Lásd a képet a fejedben,
hogy táncolhass az életben.
